Japán 5. rész Folytatás

-Szia Nelli...
Lassú mozdulatokkal először csak óvatosan hátranéztünk,azután lassan hátra is fordultunk egész testünkkel.Kíváncsian fordultunk meg... vajon kié lehet ez az idegen hang?! Végül megpillantottuk...nem volt meglepő,hogy Ő az,hisz volt mit az orrunk alá dörgölnie.
-Milán? Hát te? -kiáltott Nelli meglepődötten,s próbált komolynak tűnni előtte.
-Én kérdezhetném ezt tőletek. -mondta a fiú,meglepően kedvesen.Miközben a másikat nézve méregették egymást,Evelin és én hosszasan néztük az unalmas jelenetet. (egymást bámulják...tök uncsiii ) A csendet megszakítva szólaltam meg.:
-Ma van Evi szülinapja,és egy kicsit megünnepeljük ezt a csudi napot-mondtam,kicsit Nellis szavakkal.
-Hát akkor Boldog Szülinapot!De én most megyek tovább,sziasztok!-mondta,heves integetés közben.De mikor elhaladt mellettem és barátnőm mellett,Nellihez lépett,s lassú,lágy mozdulattal megsimította piros arcát. Meglepődötten összenéztünk,hisz a két fél nem szívlelte egymást. De egyben féltünk is attól,hogy még mindig érez valamit iránta...
  Miután végig szerencsétlenkedtünk a pálya nagy részét,azután a büfé fele vettük az irányt.Utunk egy erdőn át vezetett,ahol apró táblák jelezték az irányt. Barátnőm egy pillanatra megtorpant.Kínosan ide-oda nézett,csak hogy ne találkozzon egyikünk tekintetével se.
-Szerintetek mikor veszi észre a táskájába tett brekegő játék békát?!-mondta Nelli apró mosollyal az arcán.
Kérdőn hátranéztünk, s "bökd már ki" tekintettel szemléltük.
-Nem mondtam volna?!-kérdezte furcsállóan.
-Ezt az apró részletet kihagytad...-mondtam idegesen.- de igazi?
-Nem.A japán csaj adta még tudod.Azt mondta,hogy ahányszor kimondja valaki,hogy "Hello csajszi!" Annál hangosabban fog brekegni.-mondta vidáman,s egy szörnyű kacajt tett a mondat végére.Mindannyian összenéztünk és hatalmas röhögéssel kísértük egymást. Végül visszatértünk a földre és mentünk tovább.
  Mikor odaértünk már láttuk,hogy nem lesz ülőhelyünk... Rendeltünk egy epres és egy ananászos shaket. Miközben figyeltük a bárban tartózkodó fiúkat, Milánra lettünk figyelmesek. Egyenesen a pult fele vette az irányt...Neki persze egyből adtak helyet.Egy sört kért ahogy láttam,s a mellette ülő lány fele fordult.A csaj nem lehetett idősebb 17-nél,a haja hosszú barna volt.Kedves bájos lánynak tűnt.Míg végül Milán megszólította:
-Hello Csajszi!Mizujs?-szólt a fiú,s háta mögül nagyon halk brekegés hallatszott.(Ezt még nem vették észre)De mi agyon röhögtük magunkat.
  A lány felállt és idegesen elment.Megértettük,de mi csak néztük tovább a kisebb jelenetet...Pár percre rá,leült mellé még egy lány,neki is köszönt
-Hello Csajszi!-Mizu?-szólt,s háta mögül már hangosabban hallatszott a béka.A kettes számú lány,ugyan azt tette,mint az egyes számú,felháborodottan felállt,s halkan azt mondta neki:Büdös BÉKA! Nah itt már a földön hevertünk,olyan vicces volt.Jött még egy lány...oooh Az is leült mellé,Milán megint köszönt:
-Hello Csajszi!Miujság?-szólt a fiú,s háta mögül már kiabált a brekegő hang,Milán egy kisebb fintort is vetett az arcára,a hang hallatán.
-Te béka vagy?Fúj már!!!-mondta a lány undorral. (megérdemelte)
-Nem!Én nem vagyok béka!-mondta.A lány elviharzott,míg végül Milán egyedül maradt.Hátra nézett ahol mi ültünk...mi gyors lebuktunk az asztal alá,hogy ne vegyen észre.Nem is vett...
  E kalandok után visszamentünk a szállásra,mert másnap indulunk vissza,és össze is kell még pakolni.


Lily :)

Japán 5. rész

  Sziasztok itt a Japán 5. rész... és ide kérném a 2 megjegyzést ahhoz,hogy új rész legyen:) Remélem tetszeni fog.


A csodás est óta eltelt 2 varázslatos nap. Ezalatt a két nap alatt,már mindenki tudta,hogy együtt vagyunk Bendegúzzal... De nem is írok többet a furcsa románcaimról, hisz ezen a napon van Evelin születésnapja. Igaz,hogy nem említettem korábban,de most büszkén kijelentem,hogy kedves barátnőm a 16. évét tölti be. Mind a hárman nagyon vártuk ezt a napot. Nellivel meg is beszéltük,hogy hova visszük a szülinapost. Hosszas civakodás után tudtunk csak megegyezni a kalandparkba, hisz én egy fesztiválra vittem volna, ő meg egy állatmenhelyre... Reggel 9 körül feltápászkodtunk a kényelmes,puha ágyunkból...olyan érzésem volt,mintha vissza húzna az ágy,de ellenálltam neki
-Itt a nagy nap csajook! Ébresztő!-ágyán ugrándozva kiáltotta Nelli.
Evelin csak felült az ágyában,mi meg nagy lendülettel ráugrottunk és "Boldog szülinapot" kiáltva hasaltunk el.
  Reggel 11 fele már a buszon ülve mentünk a kalandpark fele.Mikor megérkeztünk a fél órás útról,elkerekedtek szemeink. Ennél nagyobb "játszóteret" nem láttunk még. Ez egy tini paradicsom...
-Lányok ez a park szupi jó lesz-mondta Nell.
-Tudom,ez nagyon jó lesz,de a bobbal kezdünk,ugye?-kérdeztem aggódó tekintettel.
-Még szép.-mondta Evi
-De mi lesz ha leesünk?-kérdezte Nelli
-Elkap életed szerelme- mondta Evi,s közbe egy fiúra biccentett. A srác barna hajú,közép méretű,szemüveges volt...hát nem nézett ki valami jól.
-Biztos nem ő lesz a nagy ő.-mondta Nelli egy fintort dobva.
Lassan elindultunk befele a kasszához...s Nelli egy nagy sóhajtással oldalba lökött minket.Mi hülyén néztünk rá,hogy mi lehet a baja.
-Lá...Lá..Lányok...Az....ott...izé...miért van itt?...-dadogta barátnőnk
-BÖKD MÁR KI! -üvöltöttük egyszerre.
-Ott van Milán!-mondta a meglepődött lány.Mind a hárman lefagyva néztük a fiút ahogy elindul a bob pálya fele. Nem szépen váltak el,hisz a fiú szó szerint mivel nem volt menő ezért lekoppintotta. Kavart Mirtillel,és most ő is menő fiú lett. De azóta Mirtill máshol keresi a boldogságot...a barátomnál. ( ha egy újjal is hozzáér...)
-Mit keres itt? -kérdezte Evi aggódóan. Mi csak megvontuk a vállunkat,s mentünk tovább a pénztárhoz.
  Sikeresen kijelentem,hogy 13 évesnek nézték Nellit... amikor felakartunk menni a csúszó pályára,akkor Nellit megállították,hogy "ő nem mehet fel,mert nem érte el a 15 éves kort".Nah ott volt az a pillanat,amikor kitört belőlünk a röhögés,hisz barátnőnk már 16 éves. Igen elég komolytalan mostanában,de ez nagyon durva volt. Nelli elkezdett veszekedni az ott dolgozó férfival,hogy ő márpedig több,mint 13 és,hogy engedjék fel. Visszatartva röhögésünket követtük a párbeszédet...végül felengedték mert a pasasnak már elege volt a kínos pillantásokból,amiket a vendégek okoztak.
-Hát mit képzel magáról,hogy nem mehetek fel... szörnyű.-Siránkozott Nelli az ő szerint faragatlan viselkedésről. -Nyugi,vicces volt. -mondtam,miközben a kötélen szerencsétlenkedtem.Evelin egy kisebb émelygés után tovább tudott menni a pályán,hisz ahogy látom téliszonya van...Már majdnem elértük a pihenőt,mikor egy mély hang csapta meg fülünket...a levegőbe egy illatos parfüm szagát éreztük...hallottuk,ahogy az ismeretlen ember egyre közelebb jön hozzánk...végül újra megszólalt,s a félelemtől összerezzentünk.
-Szia Nelli....

Folytatjuk...
Lily :)

Imádlak titeket ♥♡

Sziasztok!Nagyon szépen köszönöm ezt az 1000 megtekintést :) Imádlak titeket ♥♡ Mindenkinek nagyon köszönöm,hogy olvastátok Lili történetét.Állandó olvasóimnak is nagyon köszönöm:) A későbbiek folyamán lehet,hogy csinálni fogok egy hercegnőről szóló blogot:) De ez még nem biztos... ♥♡ Még egyszer köszi mindenkinek :) Ez nekem egy nagyon nagy mérföldkő lett:) Természetesen az oldi nem fog megszűnni,de változások lesznek:) Ha szeretnétek új részt látni,akkor 2 megjegyzés után hozom:) ♥♡ Hamarosan kint lesz a Japán 5. rész és oda kell majd írni a megjegyzéseket:) mint mondtam 2 megjegyzés=új rész:) Imádlak titeket,köszönöm még egyszer a megtekintéseket:) Ha bármi kérdés lenne,vagy megjegyzésbe vagy a chateba írjátok:) Puszi ♥♡ Sziasztok!:)

Japán 4. rész

Sziasztok!Olvassátok el ezeket a blogokat is:) http://newhomejb.blogspot.hu/  és  http://5sostortenet.blogspot.hu/

 A kis követős hadműveletünk óta,eltelt 3 nap,ezalatt a három nap alatt agyaltam,hogy mi legyen Bendegúzzal.Nap végére azt sem tudtam,hogy fiú vagyok-e vagy lány,annyit gondolkodtam...úgy terveztem,hogy ma igenis CSAK a fiúra fogok koncentrálni...

  Reggeli után elmentem szerelmem kedvenc helyére,a bárba.Itt lógtak a haverjai és a szurkoló csapat hölgyei is.A bár felé vettem az irányt...céltudatosan indultam el,de az épület ajtaja előtt elbizonytalanodtam.-Biztos bemenjek?  -Mit fog szólni?  -Hogy reagál majd?-Effajta gondolatok jártak parányi agyamban.Nem volt időm tovább gondolkodni,mert valaki kinyitotta a bejáratot.A fiú meglepődve nézett rám,de beengedett.Bendegúz a biliárd asztalnál volt,egyenesen felé vettem az irányt.A tenyerem rémesen izzadt,a hasamban a pillangók előjöttek és fejvesztve repdestek.

-Szia,Bendegúz!-mondtam "magabiztosan" (vagyis annak akartam tűnni)

-Szia,Lili!Há te?-kérdezte vidáman.
-Áhh,én csak dumálni jöttem...
-Na jó,bökd ki mit szeretnél-mondta nevetve. (tudta,hogy nem azért jöttem,ooo olvadook)

- Ahhw.Na jó...Én csak arra szerettelek volna megkérni,hogy megtanítanál-e focizni?

-Ömm...hát megtaníthatlak...Mikor? (Nem hittem,hogy ilyen hamar beleegyezik)

-Ma?

-Jó,akkor majd felcsöngök a szállásotokra...-mondta komoly arckifejezéssel.

Bólintottam és már indultam is vissza a szobámba...vigyorogtam mint a tejbe tök,kicsit sem nézhettek hülyének.De megnyugodtam...- ÚRISTEN *.* focizni fogok a hercegemmel yeeeee - kb. így érezhettem magam,miközben sétáltam át a parkon.
  Dél fele megcsörrent a kapucsengő. (tudni illik,hogy a szálláson az is volt...fura mi?!) Épp a fürdőben voltam és megállt bennem az ütő.Előjöttek a reggeli érzések.De visszaeszméltem a való éledbe,s rájöttem,hogy nem örökké csöng az a csengő...fel is kéne venni.
   -Tudsz egyáltalán valamit a fociról?-kérdezte a parkban Bendegúz.
-Perszeee...-mondtam vidáman. (Nem,semmit,ajjj)
-Szóval nem tudsz semmit.-mondta kacagva.
-Nem igazán...
-Akkor kezdjük is el.  Egész délután csak fociztunk,mit mondjak,jó érv volt...
   Már 19:00 óra volt,mikor elkezdtünk a füves területen át,sétálni.Nagyon jól éreztük magunkat...egy kicsit megálltunk a hold fényénél és egymásra néztünk.A szeme gyönyörűen csillogott.Én még beszéltem,de ő magához húzott,eleinte megijedtem.Egyre jobban húzott magához,míg végül elcsattant az első csók...tudtam,ha ez megtörténik,azután rám se hederít majd.De nem így volt...
-Most ennek mi értelme volt?Hogy utána eldobj?-eltoltam magamtól és mérgesen ráförmedtem.
-Nem,én most komolyan veled szeretnék lenni.-mondta a fiú,s magához húzott.A tekintetünk találkozott és éreztük,hogy megbeszéltük.

Lily :)

Japán 3. rész

   Már 3 napja itt vagyunk Tokióban és kezdem úgy érezni,hogy Bendegúzzal egyáltalán nem tudtam beszélni.Inkább Lauráékkal voltunk elfoglalva.Elég érdekes témára bukkantunk: "Ki tetszhet Eszternek?" Miután megszavaztuk Norbit,azután már nem is nagyon érdekelt minket...ma reggelig.

   Reggel,mikor felkeltünk (a lányok visítozására,persze) nagy nehezen feltápászkodtunk az ágyból és kimentünk a szobából,beakartunk nyitni Lauráékhoz...de meghallottuk: -Jól van Eszter,ha nem akarod elmondani,akkor nem mondod el.Hagyjuk ezt a témát...Menjünk el vásárolni a városba,11-kor , indulunk.Oké csajszik?-vajon ki mondhatta (Mirtill) Evelinnel és Nellivel egyből összenéztünk és ugyanarra  gondoltunk: Elmegyünk 11-kor vásárolni velük...követjük őket.
   Már nagyon vártuk a 11 órát...Egész délelőtt a küldetésre készültünk.Mikor az óra 10:58-ra ugrott,felpattantunk és óvatosan kinyitottuk a bejárati ajtót.Kinéztünk és hallgatóztunk...gyors visszacsaptuk az ajtót,amikor lépéseket hallottunk a szomszédból.
-Lányok,gyertek!Szerintetek,milyen ruhát vegyek?-kérdezte Mirtill a többiektől.
-Rád minden ruci passzol,rózsaszínt,ha engem kérdezel.-mondta Dina nyávogós hangján.
   Két óra hosszán ruhák és butikok közt rohangáltunk,a 4 lány után. (komolyan,mint a bolondok) Különös szituációkba kerültünk,volt olyan,amikor a próbafülke függönyén kukucskáltunk ki,hogy meghallhassunk valamit.Néha a ruhás polc mögé bújtunk és onnét figyeltünk.Nehéz volt úgy követni őket,hogy ne vegyenek észre.Két óra eltelte után az utca másik felében található cipő boltba siettünk...Lauráék már rég odaértek a bejárathoz.Miközben a rondább és rondább cipőket próbálgatták,Eszter kínosabb témára váltott.
-Lányok,biztos tudni akarjátok,hogy ki tetszik nekem?-kérdezte halkan. Mirtill,Laura és Dina elkapták egymás tekintetét és jó hangosan kimondták:IGEN  A lánynak az arcán hatalmas csalódottság látszódott,mintha nem ezt a választ várta volna.Egy-két percig habozott,hogy,hogyan is mondja el...Mi már izgatottan füleltünk a másik sorból.És csak vártunk,hogy végre kimondja azt az egy nevet.Végül egy nagyot sóhajtott,becsukta a szemét...és kimondta.
-MILÁN?-kiáltották egyszerre.  -Eszter,tudod,hogy nem járna veled és ő az enyém-mondta sértődötten Mirtill.Egy ideig még veszekedtek,de azután már mentek is vissza a szállásra.Valószínűleg a csaj ki lesz közösítve,de engem csak az érdekel,hogy végre tudom,hogy ki tetszik Eszternek.
  Vacsora közben,beszélgettem a kiközösített leánnyal és nagyon kedves volt,elmondott mindent erről a Milános dologról.Persze a másik féllel is beszéltem Dináékkal...azt hiszem,hogy ez az összeveszés kedvesebbé tette őket,de persze ez csak az én meglátásom volt.Nelli egyáltalán nem bízik bennük,azt mondja,aki gonosz volt,az az is marad.

Még egy képre is összeállt Eszter.


Lily :)

Japán 2. rész

    A második napon mindenkit elengedett a tanár,hogy nézelődjön a városba.Persze a fejmosást nem hagyta ki a tanár úr.Mi 3-man indultunk el a híd felé gyors tempóban.Az egész várost bejártuk,míg Tokyo egyik elhagyatott részébe nem kerültünk.Volt pár bolt,de semmi emberi lélek.A térképet kutatva egy lány hangjára lettünk figyelmesek.A lánynak lila haja és vagány szerelésén egy kötényke volt.(biztos boltos)
-Sziasztok,látom nem idevalósiak vagytok.Segíthetek?!-mondta az ismeretlen leány.
-Szia,igen.Vissza szeretnénk menni a belvárosba.-mondta Evelin kedvesen.
-Arra menjetek.-és jobbra mutatott.-Én ismerem az egész várost,körbevezesselek titeket?-mondta a lila hajú ismeretlen.
-Oh,az jó lenne köszi.Akkor elindulhatunk?!-kérdeztem.
-Perszee,menjünk.-kötényét leszedve el is indultunk.Miközben mentünk,kiderült,hogy az ismeretlen neve Tiffani. Rengeteg olyan helyet mutatott meg,ami a térképen nem is volt rajta.Új ételeket is.Mikor végigértünk a parkon megállt egy épület előtt és rámutatott. -Nah,idejárok iskolába.Ebben az épületben sok a cserediák.Nagyon egyszerű cserediákként bejutni...csak kitöltesz egy jelentkezési lapot és kiválasszák a 10 legjobbat.Azt hiszem.-mondta boldogan Tiffani.Mi csak mosolyogtunk.Azután tovább mentünk.
   Elkísért minket a szállásra, új barátnőnk és így szólt:-Nagyon jó volt veletek.Holnap is eljöttök?
-Hát persze,ha megint lesz városnézés.De hol,s mikor?-kérdezte Nelli.
-A sulinknál.2-kor.-És már el is ment.
   Este kihallgattuk Mirtillék beszélgetésüket,és kiderült,hogy Eszternek tetszik valaki a fiúk közül...Ez nagyon érdekelt minket és jobban utána jártunk.Csináltunk egy táblázatot,amin fel voltak sorolva nevek,időpontok és cselekedettek.Arra következtettünk,hogy Norbi tetszhet neki.De ez még nem volt biztos.Alig vártuk már a holnapot.

Lily :)

Japán 1.rész

  Eltelt két hét,magyarul: indulás Japánba.Ha jól tudom akkor egy szigetre megyünk.A hely már eleve veszélyes a vulkánkitörésektől és a földrengésektől. (mi van földrajz óra?Nem, akkor ennyit a szigetről) Ezt az utat már mindenki várta.A repülőn Nelli és Evelin mellett ültem...előttünk pedig Norbi,Ottó és Bendegúz ült.A fiúk előtti ülőhelyen négy hely volt...ami annyit tesz,hogy oda fészkeltek a gráciák. Dina volt az ablaknál,utána Mirtill,Laura és Eszter.Az út csöndesen telt,míg Eszter az új díva fel nem sikított.Mr. D. tanár úr egyből odafutott,hogy mi a gond.
-Kiposztolták twitter-re,hogy Tokióba a Swarc áruházban leárazás van.-mondta sikítozva Eszter. (hogy miért nem vették be előbb maguk közé?!Hozzájuk való) A tanár egy lenéző tekintettel és egy nagy sóhajjal tovább is állt.Több órán keresztül a gépen gubbasztottunk és arra vártunk,hogy végre leszálljunk a reptéren.A repülőn mélyen olvastam,míg Nelli oldalba nem lökött.És a szemével az előttem ülő fiúra nézett.
-Csak,hogy végre idefigyelsz.Ennyire tetszik a könyv?-kérdezte Benő vagyis az előttem ülő fiú. :)
-Őőő...igen.Mizu?Várod már a leszállást?-kérdeztem mosolyogva. (hogyhogy hozzám szólt?)
-Nagyon várom,állítólag Tokióba lesz a szállás.-mondta derült arccal és visszafordult a helyére.Ezután csak annyit hallottam,hogy Laura gyors megfordul és azt mondja Bendegúznak:-Szivi,eljössz velem megnézni a várost? A választ már nem hallottam mivel újra belemerültem az olvasásba.
  Megérkeztünk!A szállásra busszal mentünk...miközben buszoztunk,mindenki az ablakon át tekintgette a város szebb negyedeit.Volt egy híd,ami elválasztott minket a belvárostól.A szobákat felosztottuk, én a két legjobb barátnőmmel kerültem egy szobába+Kittivel.A másik szobában Eszterék voltak...A lakhelyhez közel volt egy park és mikor kipakoltunk oda mehettünk át.Én fülhallgatóval a fülemben sétáltam át a parkon.Gyönyörű természeti értéke volt a helynek.Azok a fák...valami varázslatosak voltak.Csak a szél fújt egy pöppecskét.Épp azon gondolkodtam,hogy miért is ilyen kedves Bendegúz?!És miért áll velem szóba!?A tanakodásomban szakítottak meg barátnőim,kik arra kértek,hogy menjünk vissza...

 Lily :)